A klímaváltozáshoz való viszonyulás a magyar társadalomban

Az éghajlatváltozás kérdése ma az egyik, ha nem a legfontosabb kihívás globálisan. Ennek megfelelően a bármilyen szintű klímapolitika, illetve a mögöttes döntéshozatali folyamat szempontjából kiemelt fontosságú, hogy az érintett lakossági kör természeti környezettel kapcsolatos percepcióiról és attitűdjeiről megalapozott képe, tudása legyen az illetékeseknek. Sajnos ez nem mindig van így, esetenként a szakmai információhiány, másszor a döntéshozók informálódással kapcsolatos mulasztása miatt. A hazai és a nemzetközi szakirodalom egyfelől azonosítani és mérni igyekszik a többé vagy kevésbé környezettudatos meggyőződéseket, viselkedésformákat és jellemző gyakorlatokat, másfelől kutatja ezek összefüggését más egyéni tulajdonságokkal, például szociodemográfiai jellemzőkkel, politikai nézetrendszerekkel, érték- és normaválasztásokkal, eszmei, morális felfogásokkal, gondolkodásmódokkal. Jellemzője e munkáknak, hogy a vizsgált populáció egészéről próbálnak, akár a környezettudatosság, akár az azt befolyásoló tényezők vonatkozásában érdemlegeset mondani. Jelen tanulmány e perspektívához képest újat kínál, amennyiben hazai, nagymintás, reprezentatív lekérdezés adatai alapján kizárólag azok körében vizsgálja a klímatudatos cselekvést, illetve az azt befolyásoló tényezőket, akik tartanak a klímaváltozástól. A válaszadók nagyobb része aggódik a klímaváltozás negatív hatásai miatt, tapasztalja is azokat. Ugyanakkor – az elemzés egyik fő megállapítása szerint – még a klímaaggódónak tekinthető csoporton belül is mindössze egyharmaduk cselekszik környezettudatosan. Ez mindenképpen felveti a hazai klímapolitika újragondolásának szükségességét.