Az intestinalis bojtos sejtek sajátosságai és szerepük a gyulladásos bélbetegség és a colorectalis carcinoma patomechanizmusában

Given their fundamental physiological importance, their involvement in the immune system, and their close association with the development of intestinal diseases, the interest in intestinal epithelial cells has increased significantly over the past fifteen years. Their close association with intestinal worm and protozoan infections - a significant 2016 discovery - has further stimulated research into uncommon chemosensitive tuft epithelial cells. Although their numbers are relatively low, tuft cells are now recognized as an essential sentinel of the gastrointestinal tract, as their taste receptors for succinate, sweet, and bitter continuously monitor intestinal contents. When stimulated, tuft cells release a number of effector molecules, including immunomodulatory molecules like interleukin 25, prostaglandins E2 and D2, cysteinyl leukotriene C4, acetylcholine, thymic stromal lymphopoietin, and beta-endorphins. Tuft cells have been shown to be crucial for immunity against nematodes and protozoa. The majority of tuft cell research has used the doublecortin-like (microtubule-linked) kinase 1 protein marker on mice; however, the expression of the enzyme cyclooxygenase-1 may help identify human intestinal tuft cells. Few studies have examined the association between tuft cells and intestinal diseases in humans. This article provides an update on intestinal epithelial tuft cells, including their physiology, immunological nodal function, and role in human diseases. We conclude by discussing the potential clinical therapeutic value of tuft cells. Orv Hetil. 2023; 164(44): 1727-1735.Tekintettel alapvető élettani jelentőségükre, az immunválaszban való részvételükre és a bélbetegségek kialakulásával való szoros kapcsolatukra, az elmúlt tizenöt évben jelentősen megnőtt az érdeklődés a bélhámsejtek iránt. A bélféreg- és protozoonfertőzésekkel való szoros kapcsolatuk – ami 2016-ban jelentős felfedezés volt – tovább ösztönözte a ritka kemoszenzitív epithelialis bojtos sejtek kutatását. Bár számuk viszonylag alacsony, a bojtos sejteket ma már a gyomor-bél traktus lényeges őrszemeként ismerik el, mivel szukcinát-, édes- és keserűíz-érzékelő receptoraik folyamatosan figyelik a béltartalmat. Stimuláció esetén számos effektormolekulát szabadítanak fel, köztük immunmoduláló hatásúakat is, mint az interleukin-25, a prosztaglandin-E2 és -D2, a ciszteinil-leukotrién-C4, az acetil-kolin, a thymus stromalis lymphopoetin és a béta-endorfin. Kimutatták, hogy a bojtos sejtek döntő szerepet játszanak a fonálférgek és protozoonok elleni immunitásban. A bojtossejt-kutatások többsége egérkísérleteken alapul, amelyek során a ’doublecortin’-szerű kináz-1 fehérje marker alapján azonosítják őket. A ciklooxigenáz-1 (COX1) enzim expressziója azonban segíthet a humán bélbolyhok bojtos sejtjeinek azonosításában. Kevés tanulmány vizsgálta az ezen sejtek és a bélbetegségek közötti összefüggést emberekben. Cikkünkben az intestinalis bojtos sejtekről nyújtunk naprakész tájékoztatást, beleértve fiziológiájukat, immunológiai központi funkciójukat és szerepüket a humán betegségekben. Végezetül a bojtos sejtek potenciális klinikai terápiás felhasználásának lehetőségeire is kitérünk. Orv Hetil. 2023; 164(44): 1727–1735.