A Dunning–Kruger-hatás megjelenése felsőoktatási marketing kurzusok számonkérésein

A TANULMÁNY CÉLJA Dunning–Kruger-hatásként (DKH) ismert az a jelenség, hogy a rosszabbul teljesítő egyének hajlamosabbak pontatlanabbul és felfelé torzítva becsülni saját teljesítményüket. Jelen kutatás e hatást kívánja mérni marketing kurzusok keretében a magyar felsőoktatásban, amivel bővíti a hazai szakirodalomban eddig, ilyen szempontból elemzett tantárgyak körét. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Az adatgyűjtés 2021 májusában zajlott 3 alapképzéses szak marketing témájú kurzusain, online zárthelyi dolgozatok keretében (N=160). A hallgatók a dolgozat első és utolsó kérdéseként megbecsülhették az elért pontszámukat. A hatás definíciója alapján feltételeztük, hogy a magasabb pontszámot elérő hallgatók pontosabbak és kevésbé becsülik felül pontszámaikat a dolgozat megírása előtt és után egyaránt. További hipotézisünk szerint a jobb teljesítményűek több információt szereznek saját tudásukról a teszt alatt, ezért náluk a vizsga után átlagosan kisebb a pontszámok felülbecslése és a becslési hiba, mint előtte. Vizsgáltuk még, hogy a DKH egyformán jelenik-e meg a nőknél és a férfiaknál is. A kutatásban elsősorban többváltozós lineáris regressziós modelleket alkalmaztunk. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK Eredményeink alátámasztották, hogy minél gyengébb teljesítményt ért el egy hallgató, annál pontatlanabbul ítélte meg és egyben jobban felül is becsülte várható pontszámát. A jobban teljesítők becslései hajlamosabbak voltak a dolgozat végére optimistábbá és pontatlanabbá válni. Ugyanakkor a nemek nem mutattak összefüggést a vizsgált hatással. GYAKORLATI JAVASLATOK A kutatás eredményei alapján a gyengébben teljesítő hallgatók kevésbé vannak tisztában saját tudásukkal, így nem is érzik annyira szükségét a fokozottabb felkészülésnek. Ez az oktatók számára azt jelenti, hogy az oktatás során az ismeretátadáson túl e hatás csökkentésére, kiküszöbölésére is figyelmet kell fordítani, például a kijavított dolgozatok közös áttekintése révén, különösen, mivel a képzés során szerzett kudarcok a lemorzsolódás egyik okát jelentik.