Új korszak a csillagászatban – a James Webb űrtávcső első néhány hónapja

Már a Hubble űrtávcső felbocsátásakor megvoltak a tervek egy továbbfejlesztett és még nagyobb teljesítményű űrtávcső megépítésére. Az elmúlt év decemberében végre megvalósultak ezek a tervek, és felbocsátották a Hubble utódjának szánt James Webb űrtávcsövet. Az új távcső nagyobb méretének és a közép-infravörösig terjedő érzékenységi tartományának köszönhetően számos előnnyel rendelkezik az elődjéhez képest, a műszaki paramétereit eleve úgy választották meg, hogy azok a lehető legjobban megfeleljenek a tudományos célkitűzéseknek. Ezek többek között a legkorábbi galaxisok és csillagok megfigyelését és elemzését, a csillagok és naprendszerek keletkezésének és fejlődésének tanulmányozását, valamint az exobolygók direkt megfigyelését, illetve légkörük elemzését, és ezzel az élet kialakulásának kutatását foglalják magukba. Ezeken kívül természetesen még számos területen bizonyul majd hasznosnak az új űrtávcső, legyen szó például a saját naprendszerünk objektumainak megfigyeléséről az infravörös tartományban. A fél éves beüzemelési procedúrát követően mindjárt meg is figyeltek néhány előre meghatározott célpontot, és az ezekről felvett adatokat július közepén megosztották a nagyközönséggel. Az eddigi eredmények minden várakozást felülmúlnak, számos galaxist észleltek az eddigiektől sokkal korábbról, megkérdőjelezve a galaxisok fejlődését leíró jelenlegi modellünket, sikeresen elemezték exobolygók légkörét, kimutatva különféle vegyületek jelenlétét, és nem utolsó sorban, soha nem látott szépségű új felvételek jelentek meg néhány ismert űrbéli objektumról.